3/1. rész – céltudatos felkészülés
Intro
Ezt fogod tanulni ebből a blogsorozatból:
Hogyan sokszorozd meg az olvasási hatékonyságod azzal, hogy tudatosabban, strukturáltabban olvasol, kevesebb idő alatt végzel, és több ideig tudod hasznosítani a megszerzett információt?
Ki írta ezt a blogsorozatot?
A cikkeket egyik partnerünk, Holló Anna, egy olvasásfejlesztéssel foglalkozó start-up vezetője írta. A readooo csapatában tanulásmódszertannal foglalkozó szakértő, pszichológus, műszaki menedzser, grafikus tervezőként jelen lévő építészmérnök és egy szoftverfejlesztő team dolgozik.
Mennyi idő elolvasni ezt a cikket?
Olvasási sebességtől függően 3-10 perc (ha Neked sem mindegy, hogy 3 vagy 10 perc alatt tudod elolvasni, akkor olvass tovább, hogy a következő már gyorsabban menjen)
Miért fontos ez a tudás?
Sokan szeretnénk profik lenni egy-egy területen és ehhez végre elolvasni azokat a könyveket, amikről a szakterületünkön mindenki mesél. De sosincs időnk és a sok könyv csak tornyosul az éjjeliszekrényen vagy jobb esetben az eBook olvasóban, ott legalább nem porosodik. Aztán mikor végre elolvasunk egyet, néhány hónap múlva jó, ha a címére és néhány dologra emlékszünk.
Ahhoz, hogy egy könyvet ésszerű időn belül el tudjunk olvasni úgy, hogy a benne lévő információt hasznosítani tudjuk, olyan olvasási technikák kombinációját kell választanunk, ami a célunknak a leginkább megfelel. Végülis ruhából is mindig mást veszünk fel az alkalomtól függően. Bár láttam már embert bikiniben síelni vagy pizsamában dolgozni, de azért alapvetően mindenhez megvan a megfelelő felszerelés. És míg az öltözködésben jórészt el tudjuk dönteni, hogy mit vegyünk fel, olvasás során a legtöbben valamiért mindig ugyanazokat a technikákat használjuk, céltól függetlenül, ami nem túl hatékony.
Pontosan miről lesz szó?
Ebből a három részes blogsorozatból megtanulhatod, hogyan dolgozz fel egy szakkönyvet vagy ismeretterjesztő könyvet néhány este alatt, miközben az olvasott információnak és a közben támadt ötleteidnek sokkal nagyobb részét tudod hasznosítani.
rész: céltudatos felkészülés, ami nem a tartalomjegyzék átfutása, hanem valami sokkal izgalmasabb rész: aktív olvasás, hogy ne csak passzív szemlélője legyél a betűknek, hanem teljes figyelemmel tudj olvasni rész: az információ hasznosítása – képzelj el egy csodálatos világot, ahol nem az agyad leghátsó zugában landol minden, amit olvastál, hanem beépíted az életedbe.
Az első lépés a céltudatos felkészülés
Miért fontos? Ahhoz, hogy el tudd dönteni, hogy milyen olvasási technikát válassz (ezekről szó lesz a második és harmadik részben), pontosan tudnod kell, hogy mit szeretnél elérni a szöveg olvasásával.
Mennyi időt spórolhatsz meg ezzel a lépéssel?
Tegyük fel, hogy most 10 órát töltesz egy könyv elolvasásával, aztán egy év múlva 2%-ra emlékszel belőle, ami nem túl hatékony. Hogyan lehet ezen változtatni?
a) ha okosan választod meg az olvasási stratégiád, akkor nem fog 10 óráig tartani egy könyv, hanem például 7-8 óra alatt kész leszel (erről szól majd a blogsorozat következő része),b) megfelelő (és gyors) jegyzetelési technikát választasz, amikkel például az olvasottak legalább 20%-ára fogsz emlékezni (erről szól majd a blogsorozat utolsó, harmadik része),c) ha megtanulsz lendületesebb tempóban olvasni, akkor ebből könnyen lehet 5 óra úgy, hogy később jobban fogod tudni használni az olvasott információt (ezt pedig leginkább a readooo nevű interaktív, online szoftverrel lehet gyakorolni, erről a cikk végén találsz több infót).
Ez így már 20-szoros növekedés a hatékonyságodban. Jól hangzik és az is, nem marketing mellébeszélés, csak józan ész és egy kis tudatosság.
Ahhoz azonban, hogy tudd, milyen technikát válassz, pontosan tudnod kell, mi a célod. Erre való a céltudatos felkészülés.
A céltudatos felkészülés három kérdés megválaszolásából áll, ezeket követve már könnyű lesz eldönteni, hogy milyen technikát, stratégiát válassz az olvasáshoz:
pontosan mire szeretnéd használni az olvasott információt mennyi időd van a feladatra – reálisan mennyi ideig szeretnéd használni az információt
Mire fogod használni az információt?
Most fel fogok tenni néhány kérdést. Fontos lenne, hogy vagy írd le a választ vagy hangosan mondd ki. Miért fontos ez? Azért, mert gondolatban sokszor pongyolán fogalmazunk és itt most kiemelt szerepet kap a pontosság.
Először is gondolj egy könyvre, ami már nálad van (megvetted, letöltötted, kölcsön kaptad, stb.)!
A kérdések:
Hol találkoztál ezzel a szöveggel, könyvvel? Ajánlotta valaki, kerestél valamit a témában és ez megtetszett vagy egyszerűen nézelődtél és valamiért megszólított, stb. Őszintén, mi volt az első gondolatod, amikor találkoztál vele? Például ha ajánlotta valaki, akire felnézel, akkor teljesen oké, ha az volt az első gondolatod, hogy ha Te is elolvasod, akkor biztosan jót fog gondolni Rólad. Vagy ha csak nézelődtél a könyvesboltban, akkor mi volt az az impulzus, ami miatt megvetted? Volt egy szó, ami megfogott? Mit váltott ki belőled? Például valamit, amitől félsz vagy amivé válni szeretnél vagy megoldást kínált egy problémádra? Stb. Pontosan mit szeretnél kezdeni a benne található tudással, információval? Például elakadtál valahol a munkádban és erre keresel megoldást. Vagy pontos kimutatást kell készítened egy területről. Vagy szeretnéd a személyes márkádat erősíteni azzal, hogy ismered ezt a szerzőt vagy könyvet. Vagy nem tudod még mire fogod használni pontosan, egyelőre csak szeretnéd tágítani az ismereteidet.
Mennyi időd van a feladatra – reálisan?
Ehhez két időt kell megbecsülnöd:
mennyi időre lenne szükséged, hogy nyugodtan feldolgozd a szöveget?mennyi időt tudsz rászánni igazából?
Ha nem köt határidő, akkor azt sem könnyű megmondani, hogy mennyi időt tudsz rászánni egy feladatra. Úgy érezzük, hogy miénk a világ minden ideje, de ez nem így van. Ebből lesz, hogy hetekig, hónapokig húzzuk egy könyv elolvasását, esetleg be sem fejezzük, ami nem jó.
Ha például az első kérdést megválaszolva azt gondolod, hogy 15 óra kell egy könyvre, gondold át, hogy egy héten mennyit tudsz erre szánni és szabj magadnak határidőt.
Persze olyan is van, amikor van határidőnk, ami ijesztően rövidebb, mint amennyi időre szerintünk szükség lenne. Ezzel is szembesülnünk kell, mert aztán ennek megfelelően még mindig tudunk olyan olvasási stratégiát választani, amivel a lehető legjobban kihasználhatjuk a rendelkezésre álló időt.
Meddig szeretnéd használni az infót?
Gondold át, hogy mennyi ideig lesz szükséged az olvasottakra? Segítségképp itt van néhány példa:
egy összefoglalót kell írnod, holnaputáni a határidő, ehhez kell olvasnod a témában,egy pályázati kiírás elolvasás a feladat, három heted van megírni a pályázatot (itt már figyelned kell, hogy ami szöveget egyszer feldolgoztál, annak az információtartalmát könnyen visszakereshetővé tedd, mert nincs is annál rosszabb, amikor két hét múlva elfelejted, hogy a 100 oldalas dokumentációban hol van az az infó, amire épp szükséged van,ha szakkönyvet olvasol, akkor valószínűleg azt szeretnéd, hogy a szaktudásod bővüljön, beépítsd az olvasottakat a gyakorlatba is és hosszú évekig tudd alkalmazni.
Ez a három példa egészen más jegyzetelési techikát kíván. Míg az elsőnél nem kell túlbonyolítani, a másodiknál már tudnod kell olvasás közben strukturálni az információt, a harmadik esetben pedig hosszú távon használhatóvá kell tenned.
Ezekre fogunk példát mutatni ennek a cikksorozatnak a harmadik, befejező részében.
A három részes blogsorozat a következő arról lesz szó, hogyan vegyél részt aktívan az olvasási folyamatban, hogyan szegezd a szövegre a folyton elkalandozni vágyó figyelmed.
readooo
Photo by Daria Nepriakhina on Unsplash
Addig is, ha szeretnél belevágni az olvasási készségeid fejlesztésébe egy játékos, interaktív szoftver segítségével, nézd meg a cikket író start-up programját, a readooo-t, amit megtalálsz a HumanHub oldalán is.