A távmunkának rengeteg előnyét ismerjük; rugalmas órák, nincs ingázás, viszont van autonómia és kontroll a saját munkavégzésed felett, de sajnos, ahogy bármely szabadúszó megmondhatja, vannak azért megfontolandó kihívások is.
Különböző tanulmányok szerint az elszigeteltség és a magány a leggyakoribb panaszok közé tartozik. A távolból történő munkavégzés velejárója az emberi interakció, valamint az a fajta társadalmi jelleg hiánya, amit egy irodai légkör megteremt. Vivek Murthy, az USA volt sebésze szerint az önállóan, távolról dolgozó „gig economy*” munkavállalók növekvő száma az egyik központi oka a „magányosság járványnak”. Murthy rámutat arra is, hogy a magányosság nem csak egy szociális probléma, hanem egészségügyi is, ami az élettartam csökkenéséhez vezet éppen úgy, mint a dohányzás vagy az elhízás. A közösségi irodákban végzett felmérésből az derült ki, hogy ezek a megosztott, tagalapú helyek, ahol a távoli vállalati dolgozók, a stratupperek, a szabadúszók és mások “egyedül dolgoznak együtt” jelentősen csökkentik a távmunkával kapcsolatos elszigeteltséget és magányosságot.
A coworking tagokról végzett felmérések legfontosabb eredményei azt mutatják, hogy:
– a válaszadók 89%-a szokott társasági, szociális okokból is találkozni a többi taggal, 54%-uk munka után és hétvégén is tölt együtt időt – 79% azt nyilatkozta, hogy a coworking kiterjesztette a szociális hálózatát – 83% kevésbé magányosnak érzi magát, mióta csatlakozott egy közösségi irodához – 89% pedig boldogabb a coworkinghez csatlakozás óta.
Ezeknek a tanulmányoknak kezdeti kutatási célkitűzései nem a coworking társadalmi oldalára összpontosultak. Valójában a tanulmányokat arra fejlesztették ki, hogy feltárják a munkával kapcsolatos hálózatok szerepét a coworking közösségekben. Az eredmények azt mutatják, hogy a tagság képes erősíteni a szakmai kapcsolatait egy közösségi irodában
– 82%-a a válaszadóknak arról számolt be, hogy a közösségi iroda kiterjesztette a szakmai hálózatát – 80% szokott segítséget, útmutatást kérni a coworking tagjaitól – 64% azt mondta, hogy a coworkingből származó kapcsolataik sokasága fontos forrása lett az üzleti ajánlásaiknak
A kutatás számos más munkával kapcsolatos előnyre mutatott rá, a közösségi irodákkal kapcsolatban. A tagok többsége (84%) érezte úgy, hogy a közösségi iroda javította motivációjukat és elkötelezettségüket a munka iránt. Sokan azt is nyilatkozták, hogy a kevesebb zavaró tényezőnek köszönhetően, jobban tudnak koncentrálni, mint az otthoni vagy a kávézóban végzett munka közben. Annak ellenére, hogy a kutatás a munka aspektusára koncentrált, kiderült, hogy a coworking tagoknak a társadalmi kötelékek a legértékesebbek. Mikor arra kérték őket, hogy mondjanak három szót, ami szerintük leginkább leírja a közösségi irodát, tagok által öt leggyakrabban választott kifejezésből három – közösség, jó szórakozás, társasági – a szociális szempontokhoz kapcsolhatók. Más tanulmányok is megerősítik ezeket a megállapításokat. Például a Michigan Egyetem kutatói azt találták, hogy a coworking tagok sokkal magasabb szinten képesek fejlődni, mint a hagyományos alkalmazottak. Munkájuk azt mutatja, hogy ez főleg a közösségi irodák szociális aspektusainak köszönhető, amelyek lehetővé teszik a többi taggal való interakciót.
A cégek, nagyvállalatok számára is számos előnnyel jár, ha lehetővé teszik és fizetik a munkavállalók számára a közösségi iroda használatát. Az otthoni munka magányának csökkentése mellett, a közösségi irodák kiváló üzleti- és technológiai infrastruktúrát, erős hálózati lehetőségeket nyújtanak, valamint innovatív vállalatok, termékek és szolgáltatások megismerésére is lehetőséget adnak. Ezáltal az ilyen cégek is élvezhetik a boldogabb, elkötelezett és produktívabb munkavállalókkal járó előnyöket. Az előrejelzések szerint, közösségi iroda iparág előtt nagy jövő áll. Globálisan a coworking tagok száma 2020-ra elérheti a 3,8 millió főt. A kutatásból kiderül, hogy a növekedés egyik legfontosabb mozgatórugója a coworking társadalmi vonatkozásai. Az emberek szeretnek mások társaságában lenni és függetlenül a munkatechnológia fejlődésétől, ez nemigen fog változni. A korai coworking úttörők ezt felismerték és szociális tevékenységen alapuló, támogató közösségek építésére koncentráltak. Az egyik ilyen úttörő, Alex Hillman az Indy Hall közösségi irodától azt mondta, hogy “a coworking nem egy munkahely ipar – ez egy boldogság ipar “. Egyszerűen fogalmazva a közösség létrehozásával, az elszigeteltség és a magány csökkentésével egy közösségi iroda a szervezetek és a munkavállalók számára is előnyös lehet, mivel nagyobb a munkahelyi elkötelezettség, a termelékenység és több a boldog munkavállaló.
Forrás:
*gig aconomy – olyan munkaerőpiac, amelyben a munkavállalók a rövid távú szerződéseket vagy a szabadúszó munkákat preferálja, szemben az állandó munkahelyekkel.