top of page

A nagy HR paradoxon 2. rész

Frissítve: 2019. jan. 16.

Külföldre vándorlás helyett – Innovációs csapatok vonzása


A HumanHub Budapest meghívott előadója volt az OHE (Országos HR Egyesület) idei konferenciájának Siófokon. Az itt elhangzott előadás bővített változatát követhetik a következőkben.


Szinte köztudott, hogy a legnagyobb kihívás ma a kreatív, innovatív fiatalok itthon tartása és bevonzása. Mit tehetünk, hogy pályázzanak és nálunk maradjanak? Olyan információkat kell a számukra biztosítanunk, ami a világ vérkeringésében tartják őket és a legújabb innovációs módszertanokat használhatják. Ha így teszünk, velük együtt szárnyalhatunk!

Az innováció legtermészetesebb iránya a termékfejlesztés, így innováció kapcsán először egy új termékre asszociálunk. Ezért fontos kiemelni, hogy innováció nem csak a termékfejlesztésre, hanem szolgáltatások fejlesztésére, innovatív vállalat-szervezési modellekre és szemléletmódra is vonatkozhat.

A termék-és szolgáltatásfejlesztésben ma az egyik leghatékonyabb módszer a design thinking, mely természetesen a Szilícium –völgyben született és startupokat vitt rakéta sebességgel sikerre.


Mire lehet ez jó a kis-közép-és nagyobb vállalatoknak?


A termék- és szolgáltatás portfólió bővítésére, megújítására, cseréjére. Tudjuk, aki nem fejleszt, az lemarad. Ahol nincs innováció, ott nincs jövő!

Ma már, ahogy a projekt menedzsmentben, úgy a termékfejlesztésben is az agilis módszertanokat használjuk. Mit jelent ez? Az agilitás adaptálódási képességet, gyors irányváltási képességet jelent a sportokban, hasonlóképpen kell elképzelni a termékfejlesztésben is.

A termékfejlesztés a formatervezői gondolkodást vette át – innen az elnevezés is, „design thinking” – amire jellemző a rugalmas alakítás, az agilitás. A folyamatokra való koncentrált figyelem és a felhasználói visszajelzések követése a fejlesztés során. Ma nem a kőbevésett és örökké valóságnak szánt termékek korát éljük. Az nyer, aki a felhasználó számára legvonzóbb terméket/ szolgáltatást állítja elő a leggyorsabban. Ebben segít a design thinking.


A módszer legfontosabb jellemzője a problémafókuszú termékfejlesztés. A siker egyik titka, hogy valós problémákra keressünk újszerű választ. Valós csoportok meglévő felhasználási szokásait segítsük optimalizálni, vagy eddig még nem ismert lehetőségek felmutatásával, újszerű megoldási javaslatok generálásával adjunk megoldást.

A design gondolkodás a felhasználóra figyel, az ő felhasználói élményét akarja könnyűvé, gyorssá és örömtelivé tenni. Ezért fontos része az empatizálás, a lehetséges felhasználók, azaz a „protopersonák” igényeinek és szokásainak alapos feltérképezése. A módszer itt a gazdaságpszichológia kutatási eredményeire épít és termékötletünket szituációs környezetben vizsgáljuk.


A design gondolkodás elindítja az inspirációt, megtanít jobbagyféltekésen ötletelni, majd priorizálni, szűkíteni a számtalan termékötlet között. Megtanít hatékony piackutatást végezni, felhasználói/ügyfél interjúkat készíteni és versenytárselemzést végezni.

A tréning nagy előnye, hogy vegyes összetételű csapatokban zajlik és minden csapat a saját ötletén dolgozik. Így már a tréningen belül állandó a visszacsatolás a többi csoport részéről is, mely visszajelzések beépülnek a termékfejlesztésbe, ahogy az agilis módszertanok is javasolják.

A tréning alatt megszületik az értékajánlatunk, mit is kínálunk a felhasználóknak, majd elkészül maga a prototípus, az MVP!

Egy ilyen prototípus a „legkisebb, már életképes termékünk”, melyet a tréning során tesztelünk. Ezen a prototípuson érthetünk tervezett applikációt, egy weboldal drótvázát vagy akár egy nagyon egyszerű, de bemutatható termékmintát, szolgáltatást is.

A tréning várható eredménye egy lelkes, motivált innovációs csapat megszületése és több, tesztelt termékötlet bemutatása, megversenyeztetése cégen belül.

A design thinking módszer által a résztvevők megtanulják a metodika alkalmazását bármely termékötletre, így a jövőben hasznos felpörgetőivé válhatnak vállalatunk belső innovációjának!

Velük pedig egy fiatal, pörgős, hatékony innovációs csapatra építhetünk! Ők lesznek a mi belső innovátoraink, akikről a következő, 3. cikkben olvashatunk.


Demeter Lilla

HumanHub Innovációs Közösség


A cikksorozat további részei:

33 megtekintés0 hozzászólás

Friss bejegyzések

Az összes megtekintése

Meseország mindenkié

Az utóbbi időben nagy port kavart a Meseország mindenkié című mesekönyv. A mesék évezredes hagyománya, hogy egy közösséget tanítanak bölcseleti szempontból. Hogy ki, mit ért meg belőle, az a tanítókon

bottom of page