A 2017-es Startup Safary-n a HumanHub is bemutatkozott, mint helyszín és programszervező

Nagy élmény volt számunkra, hogy az idén számos programot szervezhetett a HumanHub Innovációs közösség ezen a rangos budapesti rendezvényen.


Induló programként a BCE Inkubátor- Az egyetemi együttműködési lehetőségek címmel rendezett demonstrációt, melyben a program egyik oszlopos tagja, Karácsonyi Alpár beszélt arról, hogyan működik az egyetemi hallgatók és a HumanHub szakmai együttműködése. A program célja, hogy a startupperek az egyetem jogász-és műszaki menedzser hallgatói segítségével jussanak információkhoz a vállalkozásuk jogi és gazdasági alapkérdéseiben, a hallgatók pedig élő projektekkel találkozzanak.

Mit tanulhatnak egymástól a Startupok? címmel Panelbeszélgetést szervezett a HumanHub egyik mentora Kovács István Vilmos, az ELTE Felsőoktatási és Innovációs Központ helyettes  vezetője.

A hasonló kihívásokkal küzdők egymástól gyakran többet tanulhatnak, mint a szakterületük nagyjaitól. Ennek egyik oka, hogy olyan komplex tudáscseréről van szó, ami szorosan összefonódik a gyakorlattal és kis lépésekben nagyobb eséllyel segíti a fejlődést. Ebben a panelbeszélgetésben olyanok mondják el gondolataikat, akik abban szereztek tapasztalatot, hogy mindehhez milyen kreatív támogató környezet teremtheti meg a megfelelő feltételeket. Az együttműködő kísérletező hálózatokban, start-up közösségekben éppen erre van lehetőség.


Különösen fontos ez olyan szakterületek, így a humán szolgáltatások esetében, amelyeknek nem szerves alkotóeleme a vállalkozás és a menedzsment világa. Számukra tudnak igazán sokat adni a specialisták inputjai és a kísérletező fejlesztések olyan területeken, mint a piackutatás, a termékfejlesztés, a brand-építés, a marketing, a pénzügyi menedzsment vagy partnerség építése az értéklánc kapcsolódó elemeihez.

A panelbeszélgetés résztvevői voltak: Tasi Péter team coach, a BGE Team Academy programjától, Korányi László, az Óbudai Egyetem Pályázati és Technológia Transzfer Osztályától, Sebestyán Ádám közgazdász, az EIT- Helth munkatársa és Sebestyén Lilla a HumanHub szakmai vezetője.


A pszichoedukáció társadalmi haszna címmel Kerekasztal beszélgetés és wordcafe zajlott Sebestyén Lilla pszichológus, HH szakmai vezetője vezetésével.

Egyre többet halljuk a kifejezést: pszichoedukáció. Mit is takar a gyakorlatban ez a fogalom? Milyen piaci lehetőségek rejlenek a pszichoedukációban? Lehet-e erre vállalkozást építeni? Egyre több önsegítő, nevelési és a pszichológiát népszerűsítő könyvet találunk a  könyvesboltok polcain. Az utóbbi időben megnőtt a pszichológia témájú magazinok, előadások és rendezvények száma is. Ma már sikk ilyen témájú könyveket olvasni vagy rendezvényekre járni.

Hogyan hat a pszichoedukáció a human startupokra? Mi a különbség a pszichológai nevelés és a pszichoedukáció között?

A beszélgető partnerek mind elkötelezett hívei a pszichoedukációnak. Különböző módon és különböző célcsoportokat szólítanak meg pszichoedukációs tevékenységükkel. A beszélgetést word cafeval zártuk, ahol a hallgatósággal együtt ötleteltünk a pszichoedukációban rejlő lehetőgéken.


A beszélgetés résztvevői voltak:

Tibenszky Móni Liza: A Felelős Szülők Iskolájának vezetője, Tóth Dániel: A Pszichológus Pasi, virtuálpszichológus, youtuber, Somfay Alexandra: bábpedagógus, Krausz Csilla: TraumaAmbula founder, Szabó Eszter Judit: A Pszichoforyou online magazin főszerkesztője, Matyi Csongor: Az InCenter projekt founder.

Design Thinking – ízelítő, avagy “Mit csináljak, ha van egy ötletem?” címú workshop betekintést engedett a Design Thinking módszertanba a zsúfolásig megtelt terem résztvevőinek.

Előadónk Lukács Lajos volt, a HumanHub mentora, informatikus vállalkozó

Hogyan válik egy jó ötletből eladható termék vagy szolgáltatás? Milyen kihívásokkal fognak szembesülni és milyen utat kell bejárni egy ötletgazdának, hogy vállalkozása pre-seed  fázisból seed fázisba kerüljön és validált prototípussal (MVP) rendelkezzen ? Miért van minderre szükség? A Design Thinking módszer ebben segít és a beszélgetés vezető ebbe a módszerbe nyújt betekintést.


Civil startupok – illúzió vagy valóság? A civil szféra strartup lehetőségei – címmel izgalmas kerekasztal beszélgetés alakult Görög Mása mentorunk, kommunikációs szakértő, a Civil Rádió szerkesztője vezetésével.

A civil szervezetek ugyanolyan gazdálkodó egységek, mint bármilyen más jellegű vállalkozás. Egyetlen dolog teszi őket különlegessé – nem profittermelésre „szakosodtak.” Mivel a nonprofit szervezetek alakulásukkor a céljuk megvalósítását helyezik a középpontba, gyakran a küldetéstudat elhomályosítja a fenntartható működés és fejlesztés gazdasági szempontjait, és előtérbe helyezi a küldetés messianisztikus tudatát, és ahhoz kapcsolódó szakmai – emberi szempontokat. Az ezen a téren megnyilvánuló maximalizmus sokszor nem párosul üzletvezetési, szervezetfejlesztési tudással, így sokszor a kezdeti lelkesedést mély csalódás váltja fel. Vagyis a civil szerveződések pont úgy működnek, mint minden kezdő vállalkozás, sok startup – szükségük van kezdeti támogatásra – tudásbázis és gazdasági téren egyaránt.

Mi is az a civil startup? Milyen fejlesztési szempontoknak felelnek meg? Utópia vagy valóság? Hol a helyük a szocális szövetkezeteknek? Civil és vállalkozás- fejlesztő szakemberek kerekasztala.

A kerekasztal résztvevői voltak: Kiss Gyöngyvér, Civil Impackt vezetője, valamint Czafrangó János, az Erste Bank Egyről a kettőre program vetője, közgazdász.

27 megtekintés

Lukács Oktatási Központ

1121. Budapest Denevér köz 2.